Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
December - az év utolsó hónapjáról linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: A hónapokról - December [2. oldal]
részletek »

December - az év utolsó hónapjáról képes leírás: A hónapokról - December [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: december.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 81 db
A hónapokról

A hónapokról

A naptárok kialakításában a Hold ciklikusságának megfigyelése segítette őseinket. A Hold állandóan ismétlődő mozgása alapján határozták meg az éveket, hónapokat , napokat. Innen eredeztethető a hó (hónap) szó jelentése azaz a Holdból; ha megfigyeljük más nyelvekben is felfedezhetjük ezt az összefüggést - német Monat és Mond , az angol Moon és Mouth, a görög méné és a latin menses szavak.

A Mikulás segítői

A Mikulás segítői

A Krampusz figurája minden bizonnyal a téli napforduló pogány kori hiedelemvilág szellemeinek testet öltője, ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör gonosz-elképzeléseire vezethető vissza. A jó megtestesítője mellett, aki a Mikulás, szükség volt a rossz, a büntetést osztó megformálására is.

A pezsgő és a szilveszter története

A pezsgő és a szilveszter története

Szilveszter éjszakáján sok hagyományos dolgot teszünk, amitől boldogság, gazdagság, öröm köszönt majd ránk, a következő évben - remélhetőleg. Malachúst eszünk, hogy szerencsénk legyen, vagy lencsét, hogy gazdagok. De miért iszunk pezsgőt? A pezsgő régen a gazdagok itala volt, mára már megfizethető, középkategóriás ital. Mivel különböző fajtái vannak, így van belőle drágább és olcsóbb is. Maga az ital Dom Perignon francia szerzetes nevéhez fűződik, aki az 1600-as években véletlenül állította elő, borból. Az erjesztést utána egyenként végezték, üvegenként, így 2 év volt az előállítása egy üveg pezsgőnek. Mivel sok szétrobbant, így nehéz volt megfelelő mennyiséget gyártani. Ezért volt olyan drága, hogy csak a tehetősebb családoknak futotta rá.

A szilveszter története

A szilveszter története

Az a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetojének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában. Az ünnep a nyugati kultúrkörben sokáig ide-oda tolódott. Volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára, január 6-ára, és csak néhány évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére.

A szilveszteri mulatságok története a pogány Rómától napjainkig

A szilveszteri mulatságok története a pogány Rómától napjainkig

Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában - ahol az évkezdet még március elsejére esett - Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek - az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is. Ábrázolásain kulcsokat tart, 365 ujja van az év napjainak megfelelően, valamint ellenkező irányba néző két arca - innen ered a Janus arcú kifejezés. Már ebben az időben szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak. A szilveszter elnevezés I. Szilveszter pápa (314-335) nevéhez kötődik, aki I. (Nagy) Constantinus római császár (307-337) kortársa volt, ő ismerte el 313-ban a kereszténységet, ami Szilveszter pápasága idején államvallássá lett. A januári évkezdet csak a XIII. Gergely pápa (1572-85) által bevezetett napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában. Ezt azonnal elfogadták Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, míg hazánkban, 1587-ben vezették be, de például a protestáns Németország csak 1699-ben járult hozzá használatához.

Hirdetés
Adventi angyalok

Adventi angyalok

Az első vasárnap angyala Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

Adventi hagyományok

Adventi hagyományok

A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes 'szent idő' a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet. Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. A néhány generációval ezelőtti kor az előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt. Ez volt a szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. A Messiást váró hangulat alapja a hajnali mise, a roráte volt. Ez jellegzetesen közép-európai, sőt magyar hagyomány, angyali vagy aranyos misének is nevezték, amelyhez azonban pogányos varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződött. Roráte előtt minden ólat, istállót be kellett zárni, harangozás előtt jártak ugyanis a boszorkányok. Ha az eladósorban lévő leány hajnalban három kis darabot letépett a harangkötélből, s azt hajfonó pántlikájában viselte, farsang idején sok kérőre számíthatott.

Bak

Bak

A bak jellem: Céltudatos, kötelességtudó, dolgos, és állhatatos típus. A hagyományokhoz, az adott struktúrákhoz vonzódik, nem szeret gyakran változtatni. Önfegyelme óriási, ahogy felelősségtudata is. Testileg és lelkileg is szívós alkat. Egy kissé magának való, hajlamos a munkájába menekülni az érzelmei elől. Sokat ad mások, a 'társadalom' véleményére. Gyakran nincs elég önbizalma. A szabályokat és a törvényeket mindig betartja, a kötelességet és a teljesítményt sokszor többre tartja mint az önmegvalósítást. Az idő, a tapasztalatok valódi bölccsé tehetik. A bak a szerelemben: mindenekelőtt óvatos, és gyakran a kötelességet a szerelem elé helyezi. Ritkán mutatja ki nyíltan az érzéseit, ehelyett kissé hűvös és tartózkodó, ami egy tüzes jegy számára nagyon zavaró lehet. Meglehetősen sokat aggódik, nem mindig képes 'átengedni' magát a szerelemnek. A házasságban is pragmatikus, mindenképpen megvizsgálja jövendőbelije társadalmi és anyagi helyzetét, és előfordulhat, hogy presztízsből házasodik. Szereti birtokolni a szeretteit.

Celebek, akik Jézus árnyékában születtek

Celebek, akik Jézus árnyékában születtek

December 25-e egyértelműen leghíresebb szülöttje Jézus. Minden más híresség, aki ezen a napon született, teljesen a háttérben ragad, hiszen ezen a napon a világ valaki más születésnapját ünnepli. Teljesen áltudományosan meg is állapíthatjuk, talán nem véletlen, hogy az igazán harsány hírességek nem ezen a napon születtek.

Hirdetés
Charles Dickens: Karácsonyi ének

Charles Dickens: Karácsonyi ének

Ebben a kísérteties könyvecskében olyan eszme kísértetét próbáltam felidézni, amely olvasóimban semmiféle rossz érzést nem ébreszt - sem önmaguk, sem mások, sem az ünnep, sem pedig jómagam iránt. Kísértsen ez eszme kellemes otthonukban, és senki elűzni ne kívánja! 'Marley meghalt, hogy ezen kezdjem. Erre nézvést nem lehet semmiféle kétség. A temetési jegyzőkönyvet aláírta a pap, az írnok, a temetkezési vállalkozó és a főgyászoló. Aláírta Scrooge is. Márpedig Scrooge neve 'jó pénz' volt, akárhova kegyeskedett is leírni. Az öreg Marley halott volt, akár az ajtószeg. Értsük meg egymást: nem azt akarom állítani, hogy saját tapasztalatomból tudom, miért éppen az ajtószeg halott különösképpen. A magam részéről például hajlandó volnék a koporsószeget tekinteni a leghalottabbnak minden forgalomban levő vasárú között. De hát őseink bölcsessége bujkál ebben a hasonlatban; vége lenne az országnak, ha szentségtörő kézzel megzavarnám. Legyen szabad tehát nyomatékosan ismételnem, hogy Marley halott volt, akár az ajtószeg. '

December

December

1.December az év tizenkettedik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Neve a latin decem ('tíz') szóból származik, utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A magyar népi kalendárium karácsony havának nevezi.

December - Karácsony hava

December - Karácsony hava

December a latin őskalendáriumban a 10. hónap volt, a neve is azt jelenti: tizedik. Ez a hónap a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telt el, az emberek a családi tűzhely köré húzódtak, és élvezték a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit (már akiknek jutott belőle). December első ünnepét a hónap első napjaiban tartották meg köszönetnyilvánításképpen Bona Dea (a Jó Istennő) tiszteletére. Bona Dea, másik nevén Fauna, a földistennő egyik megnyilvánulása volt. December közepe táján kezdődött a latiumi földművesek ősi istenének, Saturnusnak az ünnepi hete. Minthogy decemberre minden jelentősebb paraszti munka befejeződött, a falusi nép méltóképpen köszönthette égi gazdáját. A Saturnalia eredetileg tehát falusi ünnepségsorozat volt, s több elkülöníthető ünnepből állott. Az ősi falusi ünnepek közé tartoztak a Feriae Sementivae (Vetési ünnepek), a Consualia (a vetés befejezését követően Consus isten tiszteletére tartott lóversenyek december 11-én vagy 15-én), a Larentalia (Acca Larentiának, Romulus és Remus nevelőanyjának, egyben a mezők istennőjének általában december 23-án tartott emlékünnepe), a Paganalia vagy Paganicae (Települési ünnep, a latin paganus falusit, pogányt jelent). Varro szerint az ünnep onnét kapta a nevét, hogy azt minden faluközösség (latin pagus) külön, a saját földjén ülte meg.

December 13 - Luca napja

December 13 - Luca napja

Krisztus után 304-ben szenvedett Siracusaban vértanúságot a szentéletű, jótékonykodó Szent Lucia, akinek emléke előtt tisztelgett a római katolikus egyház már az 5. századtól kezdve. Luca napja a Gergely-féle naptárreformig, 1582-ig a tél legrövidebb napja volt, az évszak közepének tartották, munkaszünetes törvénynapként határozták meg. Nevének etimológiája a latin lux = fény szóval áll összefüggésben. Ehhez a naphoz számos hiedelem, szokás kapcsolódik. A praktikák, mágikus eljárások, szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Éjfélkor ennek érdekében megpiszkálták a tyúkokat, nagyobb tojáshozamra kívánván ∓mp;tilde;ket serkenteni, máshol maguk a gazdaasszonyok mutattak példát ülésből' a kotlósoknak.

December 25.

December 25.

A karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, amelyen Jézus születésére emlékeznek. Időpontja a nyugati kereszténységben december 25-e, ortodoxoknál január 6. Magyarországon a nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára általában a szeretet ünnepét jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokás a keresztény (és sokszor a nem vallásos) családokban is megajándékozni szeretteiket. December 24-én hagyományosan a családok egész nap böjtölnek (karácsony böjtje), és este fogyasztják el a böjti vacsorát, majd csak december 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy vacsora. Újabban kialakult, hogy a rokonokkal, családtagokkal együtt ünnepelnek szenteste, a 'karácsonyi vacsora' keretében. A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint három napkeleti bölcs indult útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

December 4 Borbála napja

December 4 Borbála napja

A Borbála-nap hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Borbála-napkor nem szabad fonni. A Mura-vidéken azért nem nyúlnak a rokkához, mert Borbála bedobná az ablakon az orsót, a fonál kóccá válna, és a marhák lábára tekeredne, azok pedig megsántulnának.

December a Magyar Katolikus Lexikonban

December a Magyar Katolikus Lexikonban

december: (a lat. decem, 'tíz' szóból): a Julián- és a Gergely-naptár 12. hónapja, 31 napos. Julius Caesar naptárreformja (Kr. e. 46) előtt 29, azt követően Kr. e. 8-ig 30 napos volt. Neve a régi róm. naptárban elfoglalt helyére utal, ahol az évet márc-sal kezdték. A rómaiak a decembert Saturnusnak sztelték, s 17-én tartották a szaturnáliákat.

December a naptárban

December a naptárban

December az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz - utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. Az Arvisurák szerint Álom hava. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

Tuti menü